Enyhe tél után enyhe nyár következett. Legalábbis eddig, mert kánikulából még csak 1-2 hét volt összesen, olyan 35 fok körüli nappali hőmérséklettel. Ez itt nagyon szokatlan, és más szokatlan időjárási anomáliák is voltak az utóbbi hónapokban a szigeten, például köd, zivatar, erős szél enyhüléssel, és hát nincs túl meleg se. Stabilan hetek óta 30fok körül van nappal és 25 fok hajnalra, nagyon kellemesnek mondható, én ezt könnyen meg tudom szokni. Azon a pár nagyon meleg napon nehéz volt, elég párás is volt a levegő, emiatt nem éreztük magunkat jól a bőrünkben, és szellőztetni se lehetett, mert a szellő se rebbent. Pedig többnyire ilyen kéne legyen most az idő! 

Már egy ideje tervezgetem, hogy hétvégén, amikor itthon van Apa, felkelek hajnalban (na nem kell ébresztőt beállítanom, mert a kisebbik úgyis hajnalban szokott először ébredni) és kimegyek megnézni a Napfelkeltét. Szombaton majdnem összejött, de inkább aludtam még, végül vasárnap félig sikerült is.

Rátérek az élményekre, avagy a 'mit nem hagynék ki, ha itt nyaralnék'. Margóra jegyzem, hogy most már beköszöntött az igazi nyár Máltán, mi is egyre gyakrabban, szinte minden délután megyünk strandolni a már bejáratott partokhoz és ilyenkor nagyon sokszor elmélázok, és hálát rebegek, hogy milyen jó, hogy nem csak egy hétre érkeztem ide. De ha szűkös is egy nyaralás, azért elég sok minden beleférhet.

El merünk indulni csak délelőtti, vagy csak délutáni strandolásra is, mert nem érezzük úgy hogy feleslegesen cuccoltunk fel ezer dolgot, és milyen rossz cipekedni, így inkább ott töltjük az egész napot. Merthogy most már be a kocsiba, és irány a BEACH, aztán haza ha úgy akarjuk!

Persze megint egy újabb strand, mert addig meg nem állunk, amíg körbe nem jártuk a szigetet, és még van is jó pár, de ez a legutóbbi igazán tetszik. 

Milyen sok szép helyre eljut az ember autóval, pikk-pakk, kényelmesen.

Az előző posztban írtam a péntek esti gyors kiruccanásunkról a Golden Bay-nél (linkben a térkép):

Újra betegek lettek a lányok, mind a ketten kb egy nap különbséggel, és persze a hétvégére. Most a kisebbet viselte meg jobban, Ő egy napig lázas volt, de gyógyszer nélkül szépen elmúlt. Folyt az orruk és köhögtek, szóval a szokásos takonykór, ami nem meglepő hiszen a nagyobbik most kezdte a sulit, és az időjárás is elég szeszélyes, plusz még Apa is fájlalta a torkát, így volt honnan elkapni.

Kicsit betegek voltak a csajok egy hétig. Valami enyhe takonykór szerencsére, de egyik éjszaka, amikor a nagyobbik lányomnak felment kicsit a hője, úgy láttam itt az ideje utánanézni a  környékbeli orvosok elérhetőségének és árának. Kértem is néhány ajánlást facebook mamis csoportban ki hova viszi a gyerkőcöket, mik a tapasztalatok a magán és az állami orvosokról.

Tetszik! :)

Minden nagyon szép és érdekes, főleg, hogy teljesen úgy érzem egyelőre magam, mint egy turista! Persze, még nem voltak hivatalos ügyek, és még angolul se kellett nagyon beszélnem, néhány szón kívül ami muszáj volt, például boltban. Még úgy emberekkel sincsen sok tapasztalatom, de az biztos nagyon sok a magyar, mert magyarul beszélgetni sok embert hallok. Játszótéren, boltban, utcán és ahol Unokatesó dolgozik, ott szinte az egész személyzet magyar.